Szaxofon

Eredete a t�bbi faf�v�s t�rs��t�l elt�r�en nem �kori gy�kerekre vezethet� vissza, kialakul�s�ig "csup�n" kb. 150 �vet kell visszautaznunk a m�ltban. �gy a szaxofon az egyik leg�jabb a hangszerek birodalm�ban. Feltal�l�ja a belga sz�rmaz�s� Adolph Sax, hivat�sos hangszerk�sz�t� mester �s tehets�ges zen�sz volt. Az els� szaxofont (egy basszushangszert) el�sz�r 1841-ben mutatt�k be a h�res zeneszerz�nek, Hector Berlioznak. V�g�l 1845-ben lett a zenekarok teljes jog� tagja. Ebben az �vben volt a h�res "zenekarok csat�ja". A francia katonazenekar ekkoriban m�g mindig a "hagyom�nyos" hangszerfel�ll�ssal j�tszott. Sax �gy l�tta, ez j� alkalom arra, hogy bemutassa a vil�gnak: a szaxofon mennyire meg tudja jav�tani minden zenekar hangz�s�t. Javasolta, hogy versenyezzen a hagyom�nyos hangszerel�s� katonazenekar egy szaxofonnal kieg�sz�tett zenekarral. Sax 28 tag� zenekara a francia 35 tag� zenekarhoz k�pest is elb�v�lte a k�z�ns�get. Azon a napon a szaxofon hivatalosan is a francia katonazenekar tagja lett, �s hamarosan m�s zenekarok is felvett�k soraikba. 1846. m�rcius 20-�n szabadalmaztatt�k, az�ta gy�ny�r�, v�ltozatos �s buja hangja miatt minden zenekar alkalmazza. A szaxofon egyes�ti mag�ban a fuvola okt�vol� rendszer�t a klarin�t f�j�stechnik�j�val. A fog�shelyek - �pp�gy, mint a fuvol�n - mindk�t okt�vban ugyanott vannak, ami m�rhetetlen�l k�nnyebb� teszi a klarin�tn�l, a n�ddal val� megsz�laltat�s viszont a klarin�t k�nnyebbs�ge a fuvol�val szemben. M�sik oka a kedvelts�g�nek a gy�ny�r� hangsz�ne, amely bizonyos m�rt�kig a klarin�tra eml�keztet, �m enn�l egy kicsit �rcesebb, �s rendk�v�l g�rd�l�keny l�gys�ggal is megsz�laltathat�. A szaxofon �gynevezett nyelvs�pos, kever�k faf�v�s hangszer: az oboa k�palak� furat�hoz a klarin�t szimplan�das f�v�k�j�t t�rs�tja. Annak ellen�re, hogy r�zb�l k�sz�l, fog�stechnik�ja folyt�n a faf�v�sok csal�dj�hoz szokt�k sorolni. N�gy f� tagja a szopr�n- (B-hangol�s�), alt- (Esz), tenor- (B) �s baritonszaxofon (Esz).